Reprodukcióval kapcsolatos döntések és pronatalizmus Európában
Szekcióvezetők: Murinkó Lívia, Szalma Ivett, Takács Judit
Az előadás időpontja: 2022. jún 2. 15.45-17.30
Zoom link: https://us06web.zoom.us/j/81441170232?pwd=R3BxWVg0OG1HdGZsYzFGNlFJVDB1dz09#success
Előadások:
Paksi Veronika (TK SZI) - Tardos Katalin (TK SZI) - Nagy Beáta (BCE): Perceptions of Barriers to Motherhood: Female STEM PhD Students Changing Family Plans
Husz Ildikó (TK Gyerekesély) - Menich Nóra (TK Gyerekesély): Tinédzserkori gyerekvállalás szelektív pronatalizmus idején
Herke Boglárka (TK SZI): Családok jóléti érdemessége a 2010 utáni magyar kormányzati diskurzusban: Segítségre érdemes tradicionális családok és kevésbé érdemes egyszülős családok
Murinkó Lívia (KSH NKI) - Szalma Ivett (TK SZI) Pronatalista attitűdök és mérési lehetőségeik Európában
Reprodukcióval kapcsolatos döntések és pronatalizmus Európában
MTA TK Lendület Reprodukciós Döntéseket Vizsgáló Kutatócsoport által szervezett szekció
Szekcióvezetők: Murinkó Lívia (KSH NKI) – Szalma Ivett (TK) – Takács Judit (TK)
A születések számának növelése az államszocializmus alatt a családpolitikák egyik központi eleme volt Magyarországon és a „keleti blokk” többi országában egyaránt, és a pronatalizmus jelenleg is több kelet-közép-európai társadalomra jellemző. Ez arra vezethető vissza, hogy az 1989-1990-es rendszerváltást követő átmeneti időszakban megkezdődött a korábbi korai és általános gyermekvállalási gyakorlat átalakulása: későbbi életkora tevődött a szülővé válás és jelentősen csökkent a fertilitási ráta. A csökkenő születésszám miatti aggodalom azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom minden csoportja esetében egyformán támogatott és elvárt a gyermekvállalás. Az anyaságot szinte kötelező normaként írják elő a nőknek, míg a gondoskodó férfiasság apai megnyilvánulásait kevéssé támogatják. Bizonyos társadalmi csoportokat egyértelműen kizárnak a szülővé válás kötelező normájából, ilyenek lehetnek például az egyedülálló férfiak és nők, valamint az azonos nemű párok. Például az Orbán-kormány 2021-ben életbe léptetett örökbefogadással kapcsolatos intézkedései akadályozzák az azonos nemű párok és az egyedülállók szülővé válását örökbefogadás útján. Ezenkívül Szlovénia kivételével egyetlen kelet-közép-európai országban sem engedélyezik az azonos neműek általi örökbefogadást. Hasonlóan szelektív a magyarországi pronatalizmus a társadalmilag kevésbé elfogadott csoportokkal, mint például a szegénységben élő családokkal és/vagy etnikai kisebbséghez tartozókkal szemben. Szikra (2018) ezt szelektív pronatalizmusnak nevezi, hiszen a gyermekvállalást csak bizonyos társadalmi jellemzőkkel rendelkezők (pl. fehér, középosztálybeli, heteroszexuális, házasságban élő párok) körében szeretné ösztönözni a kormány. Gyakran a tehetősebb középosztálybeli családok a pronatalista családpolitikák haszonélvezői, szemben az alacsony jövedelmű családokkal és/vagy a munkaerőpiacra kevésbé integrált emberekkel, akiket a pronatalista politikák gyakran kirekesztenek, illetve diszkriminálnak.
Szekciónkban teret kívánunk adni a pronatalizmus koncepciójával összefüggő kérdéseket tárgyaló előadások széles körének. Ilyen kérdés például, hogy a pronatalista intézkedések mennyiben növelik a társadalmi egyenlőtlenséget a gyermekvállalás ösztönzésnek tekintetében. S vajon létezik-e diszkrimináció azokkal szemben, akik valamilyen okból nem tudnak, vagy nem akarnak gyermeket vállalni? És azokkal szemben, akik tudnak és akarnak gyermeket vállalni, viszont nem tartoznak azon társadalmi csoportokba, akiket a pronatalista politika gyermekvállalásra szeretne ösztönözni? Szintén érdekes kérdés, hogy a pronatalizmus hogyan erősíti a nemek közötti egyenlőtlenségeket azáltal, hogy felerősíti a tradicionális nemi szerepeket, melyek szerint a nők felelősek a gyermekvállalásért és a gyermeknevelésért, míg a férfiakra a kenyérkereső szerepet osztja.
Felvethető például a pronatalizmus és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak közötti feszültség kérdése is. Vajon a pronatalista szemlélet mennyire egyeztethető össze a klímaváltozás megfékezésével? Szintén aktuális kérdés a migráció és a pronatalizmus kapcsolata. A pronatalista intézkedések meg tudják-e fékezni a népesség csökkenését, vagy szükség van bevándorlókra is? Vajon a pronatalista társadalmak bevándorlásellenesebbek, mint a kevésbé pronatalista társadalmak?
Fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy bár a pronatalizmus egy régóta létező és széles körben használt koncepció, kevés elemzés tematizálja a fogalom lehetséges dimenzióit, az eszmetörténeti és filozófiai összefüggéseit, és nincsenek kialakult standard mérőeszközök, melyekkel a pronatalizmus különböző dimenzióit empirikusan mérni lehetne. Így ebben a szekcióan szívesen látjuk azokat az előadásokat is, amelyek a pronatalizmus fogalmi meghatározására és empirikus mérési lehetőségeire fókuszálnak.