GYERMEKVÁLLALÁS A (POSZT-)PANDÉMIÁS IDŐSZAKBAN

A Szociológiai Intézet I. blokkjában a gyermekvállaláshoz kapcsolódó kérdéseket járják körül a kutatók két különböző kutatási projekt kapcsán. Így "A reprodukcióval kapcsolatos döntések többszempontú vizsgálata európai összehasonlításban a (poszt) pandémiás korszakban" című Lendület pályázat, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Ryoichi Sasakawa Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány ösztöndíj előzetes eredményeit ismertetik.

ELŐADÁSOK

16:00-16:15
Szalma Ivett: Gyermekvállalási tervek és COVID-19

A nagyobb gazdasági és társadalmi változások negatív hatnak a gyermekvállalási tervekre. Ebben a kutatásban azt vizsgáljuk, hogy a 2020-ban kezdődött COVID-19 járvány miként hatott a 18-45 év közötti gyermektelen vagy egy gyermeket nevelő férfiakra és nőkre. Azt találtuk, hogy a fiatalok mintegy 8%-a módosította a gyermekvállalással kapcsolatos terveiket a pandémia hatására. Interjús vizsgálatunk pedig rávilágít arra, hogy milyen összefüggések vannak a pandémia és a gyermekvállalással kapcsolatos tervek megváltoz(tat)ása mögött. 

16:15-16:30
Takács Judit: Több változó, több elutasítás 

Milyenek a társadalmi attitűdök a leszbikusokkal és a melegekkel kapcsolatban? Vajon a következő három változóra „Hagyni kell, hogy a meleg férfiak és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket”; „Szégyellném, ha a közeli rokonaim között volna meleg férfi vagy leszbikus nő”; és „A meleg férfipárokat és a leszbikus női párokat a gyermekek örökbefogadása terén a heteroszexuális párokéval megegyező jogoknak kellene megilletnie” hasonló válaszokat adnak a kérdezettek?

16:30-16:45
Szczuka Borbála: “Erre a világra nem érdemes gyermeket szülni”

A médiában is egyre gyakrabban kerül elő a téma, miszerint egyesek a klímaváltozásra hivatkozva nem vállalnak gyereket, vagy ha mégis, akkor kevesebbet. Miért gondolják így? Egyáltalán kik azok, akikben felmerül, hogy így döntsenek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben az előadásban.

16:45-17:00
Szalma Ivett: Tudatos gyermektelenség és a migráció

A legtöbb európai társadalomban növekszik a gyermeket tudatosan nem vállalók aránya és a helyettesítési ráta (2,1) alatt van a gyermekvállalás szintje, ez pedig hosszú távon munkaerőhiányhoz és nyugdíjrendszerek fenntarthatatlanságához vezethet. Egyes demográfusok, politikusok úgy vélik, hogy a bevándorlás segítheti ennek a problémának a megoldását, míg mások ezt nem tartják jó megoldásnak. Vajon a társadalomban ez a két álláspont hogyan tükröződik vissza az attitűdökben?

17:00-17:15
Herke Boglárka: Egyedülálló anyák és apák

Több nemzetközi tanulmány vizsgálta az egyedülálló anyák és apák megítélésének eltéréseit. Az eredmények azt mutatják, hogy létezik a nemek szerinti kettős mérce az egyedülálló szülők megítélésében, és az attitűdbeli eltérések a nemi munkamegosztás tradicionális felfogásával magyarázhatóak. Egyrészt a tanulmányok arra a következtetésre jutnak, hogy a közvélemény kedvezőbben viszonyul a gyermeküket egyedül nevelő apákhoz az egyedülálló anyákhoz képest: míg a nőkhöz inherensen kapcsolódik az anyaság, addig a férfiak hősként jelennek meg a társadalom szemében, amennyiben ők válnak a gyermek első számú gondozójává. Az éremnek a másik oldala, hogy a tradicionális nemi szerepek miatt az egyedülálló anyákat alkalmasabbnak vélik a gyermeknevelésre az egyedülálló apákhoz képest. A kettős mérce eszerint két szinten érhető tetten: az egyedülálló apákat nagyobb tisztelet övezi a hagyományostól eltérő szerepük miatt, az anyákat viszont alkalmasabbnak tartják arra, hogy egyedül neveljék gyermekeiket. Az előadásban kérdőíves adatokon vizsgálom meg, hogy Magyarországon is létezik-e a kettős mérce.

17:15-17:30
Kérdezz-felelek a kutatókkal

Moderátor: Szalma Ivett