A Lendület kutatócsoport online szekciójának előadásai a Magyar Szociológiai Társaság 2021. évi konferenciáján

 

Herke Boglárka (TK): Az egyszülős családokkal kapcsolatos attitűdök Európában

Az egyszülős családok helyzetével foglalkozó tanulmányok többsége az egyedülálló szülők munkaerőpiaci lehetőségeit, anyagi helyzetét, vagy a szülők és gyermekeik jóllétét vizsgálja. Kevesebb figyelem jutott az egyszülős családokkal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára, pedig a családformával kapcsolatos negatív attitűdök veszélyeztethetik az egyedülálló szülők és gyermekeik jóllétét, valamint befolyásolhatják az egyedülálló szülők számára nyújtott állami segítségnyújtás mértékét is. Az előadás két állítás segítségével – a European Values Study 2008-as adatait felhasználva – tekinti át a lakossági attitűdöket 30 európai országban:

1) „Egy egyedülálló szülő ugyanolyan jól fel tudja nevelni gyermekét, mint két szülő együtt.”

2) „Egy nőnek joga van egyedül is gyereket vállalni, még akkor is, ha nem akar párkapcsolatban élni.”

Az eredmények azt mutatják, hogy az attitűdök általánosságban konzervatívabbak, de nemzetközileg jobban eltérőek, amikor a gyermekek kerülnek a kérdezés középpontjába, míg megengedőbbek és nemzetközileg kevésbé is eltérőek, amikor a nők jogáról kérdezzük a lakosságot. Az előadás felhívja a figyelmet az egyszülős családokkal kapcsolatos attitűdök összetettségére, és magyarázatokat keres az attitűdök nemzetközi eltéréseire.

(A Magyar Tudományos Akadémia Ryoichi Sasakawa Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány támogatásával készült.)

 

Szczuka Borbála (Budapesti Corvinus Egyetem): “Erre a világra nem érdemes gyereket szülni”

 A médiában is egyre gyakrabban kerül elő a téma, miszerint egyesek a klímaváltozásra hivatkozva nem vállalnak gyereket, vagy ha mégis, akkor kevesebbet. A tudományos kutatás eszközeivel egy Magyarországon egyelőre kevésbé vizsgált kérdéskört tárunk fel, hogy megismerjük és megismertessük a társadalom attitűdjeit, a klímaváltozás miatti aggódás és a gyermekvállalás kapcsolódását. Az éghajlatváltozás jelensége egy bizonytalansági tényezőként jelenhet meg a gyermekvállalás körüli kérdésekben, a bizonytalanság pedig – láthatjuk gazdasági válságok vagy pl. a rendszerváltás hatását – bizonyítottan módosítja a gyermekvállalási hajlandóságot. Arra keressük a választ, mennyire elterjedt ez a vélekedés, és mi motiválhatja azt a tudatos döntést, hogy valaki a klímaváltozás miatt kevesebb gyermeket tart ideálisnak vagy vállal. Szeretnénk megismerni, kiket találunk az adatok mögött, kik azok, akikben felmerül, hogy így döntsenek. A Magyarországon 2020-ban kezdődő járványhelyzet szintén sok szempontból hoz instabilitást az emberek életébe, és direkt vagy indirekt módon befolyásolhatja a gyermekvállalási terveket, például felhívhatja a figyelmet olyan makroszintű folyamatokra, mint a klímaváltozás kérdése. Előadásunkban leíró eredményeken túl többlépcsős regresszióelemzés eredményeit is bemutatjuk kérdőíves kutatások adatain.

 

Takács Judit (TK): Több változó, több elutasítás

 Milyenek a társadalmi attitűdök a leszbikusokkal és a melegekkel kapcsolatban? Vajon a következő három változóra „Hagyni kell, hogy a meleg férfiak és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket”; „Szégyellném, ha a közeli rokonaim között volna meleg férfi vagy leszbikus nő”; és „A meleg férfipárokat és a leszbikus női párokat a gyermekek örökbefogadása terén a heteroszexuális párokéval megegyező jogoknak kellene megilletnie” hasonló válaszokat adnak a kérdezettek?

 

Szalma Ivett (TK): Hogyan függhet össze a tudatos gyermektelenség a migrációs attitűdökkel? 

A legtöbb európai társadalomban növekszik a gyermeket tudatosan nem vállalók aránya és a gyermekvállalás szintje valamennyi európai országban a helyettesítési ráta alatt van. Miközben a szegényebb országokból bevándorlók aránya növekszik, különösen az észak- és nyugat- európai országokban, miközben a migrációval kapcsolatos attitűdök leginkább a kelet-európai régióban a leginkább elutasító. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy politikusok miként vélekednek a bevándorlás kérdésétől. Egyes demográfusok, politikusok úgy vélik, hogy a bevándorlás segítheti ennek a munkaerőhiány pótlását és a nyugdíjrendszer fenntartását míg mások problémaként tekintenek a bevándorlókra. Vajon a társadalomban ez a két álláspont hogyan tükröződik vissza az egyéni attitűdökben? Van összefüggés az egyéni attitűdök és a között, hogy egyes országok miként tekintenek a migrációra és a tudatos gyermektelenségre? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához a European Social Survey nemzetközi adatbázis 2018-as adataira támaszkodunk, amelyeken leíró elemzéseket és több szintű regressziós modelleket végeztünk. Az adatink azt mutatják, hogy van összefüggést a tudatos gyermektelenség a migrációs attitűdök között, különösen a Kelet-Közép Európai régióban.