A kutyatartás helyettesítheti a gyermekvállalást Magyarországon?
A gyermekvállalásról számtalan kutatást találhatunk európai vonatkozásban (lásd például Balabo et al. 2013), mivel a teljes termékenységi ráta egyik európai országban sem haladja meg a helyettesítési rátát Európa egyetlen társadalmában sem. Magyarország is az alacsony termékenységi rátával jellemezhető országok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon jelentősen megváltozott a családszerkezet: jelentősen megnőtt a gyermektelen vagy egygyermekes családok száma (Spéder 2021). A termékenységi minták változására számos magyarázat létezik például a szekularizáció és a Második Demográfia Átmenet széles körű elterjedése, az egyre növekvő bizonytalanságok az egyéni életutakban, valamint a gazdasági, környezeti válságok gyakoribb előfordulása. Néhány nemzetközi kutatás a társállattartás és a reprodukciós döntések közötti kapcsolatra világított rá. Laurent -Simpson (2018) például megállapította, hogy a társállattartás a gyermekvállalás életképes alternatívájaként is értelmezhető. Míg Shir-Vertesh (2012) azt találta, hogy azokban a családokban, ahol született gyermek ott a korábban családtagnak tekintett háziállat elvesztette gyermek státuszát . Magyarországon azonban eddig még nem vizsgálták a társállattartása és a reprodukciós döntések közötti kapcsolatot. Jelen kutatás célja, hogy feltárja a társállattartás és a reprodukciós döntések közötti lehetséges kapcsolatot. Ennek érdekében félig strukturált interjúkat készítettünk olyan 18 és 45 év közötti gyermektelen vagy egygyermekes nőkkel, akik legalább egy éve kutyát tartanak oly módon, hogy a lakásukban is beengedik őket. Előzetes eredményeink azt mutatják, hogy a tudatos gyermektelenség nem függ össze a társállattartásával, hiszen szinte valamennyi gyermektelen kutyatartó úgy képzeli el a jövőjét, hogy később gyermeket vállal. Sokan közülük azonban a kutyát családtagnak tekintik, sőt, a kutyára úgy gondolnak, mint egy nulladik gyermekre, de nem gondolják, hogy a kutya helyettesítheti a gyermeket. A kapcsolat inkább fordított lehet, mivel különböző okok miatt meghiúsult gyermekvállalás (megfelelő partner hiánya, egészségügyi probléma, a munka és a családi élet összeegyeztetésének nehézségei) úgy tűnik a kutyatartás segítette őket abban, hogy a gondozási igényüket megvalósíthassák. Több interjúalany arról számolt be, hogy a gyermekgondozási feladatokat nem tudnák összeegyeztetni a fizetett munkájukkal, de a kutya gondozásával igen. Ez rávilágít arra, hogy a magyar középosztálybeli nők számára a munka és a magánélet összeegyeztetésére irányuló politikák nagyobb valószínűséggel segíthetnék a gyermekvállalási terveik megvalósítását, mint a jelenlegi, elsősorban anyagi támogatáson alapuló családpolitikák.